nyitólap
webtérkép
mailküldés
keresés
vissza a főoldalra
Ön jelenleg a Városlakóknak / Aktualitások / Önkormányzati hírek / Riport Sujbert Leventével oldalon áll
Városlakóknak
Feliratkozás hírlevélre
Eseménynaptár
vissza
február 2020
előre
Riport Sujbert Leventével
Sujbert Levente a 2015-ös városi napok keretében Lábatlanért Emlékplakett kitüntetést kapott - a vele készült riport a Lábatlani Hírmondó hasábjairól:

- Lábatlanért Emlékplakett kitüntetést kaptál a 2015-ös városi napok keretében, az általatok rendezett térségi kajakozást népszerűsítő verseny díjkiosztó ünnepségén. Gratulálok, és kérlek, idézzük fel a Lábatlani Sirályok múltját! Mikor alakult az egyesület, milyen célokkal, és ezekből mit sikerült megvalósítani?

- Egyesületünk 2005 tavaszán vált bejegyzett közhasznú szervezetté. Alapvető célunk az volt leegyszerűsítve, hogy kezdjünk végre valamit együtt a parttal, a Duna által kínált csodálatos lehetőségekkel. Először a szinte áthatolhatatlan bozótost kellett kitisztítanunk, ami persze folyamatos munkát ad azóta is. Az akkori polgármester, Török István, aki a Sirályok örökös tiszteletbeli tagja, nagyon jól látta, hogy olyasmi valósulhat meg kezdeményezésünk révén, ami e téren kiemelheti a térségből Lábatlant, így segítette munkánkat. Az első támogatást, amit az önkormányzat adott, nem költöttük sem kirándulásra, sem hajóra, hanem kiegészítettük, és mi készíttettük el a partra vezető aszfaltozott utat. A gyerekek Dunához csalogatása a kezdetektől célunk, így már az első években szerveztünk túrákat a helyi iskola nagyobb diákjainak, részt vettünk a Föld Napja rendezvényeken tájékoztató előadásokkal és játékokkal. Ebből nőtte ki magát a Magyar Kajak-Kenu Szövetségi tagság, a gyerekek folyamatos edzése, versenyeztetése és persze a szabadidősport népszerűsítése. Harmadik fő csapásirányként szoktuk említeni a Nemzetközi Duna Nap rendezvényt, amit idén tizedik alkalommal tarthattunk meg, amivel a vízi sportok népszerűsítése mellett célunk a Duna és a part megóvása az elkerülhető környezeti terhelésektől, egyfajta természetvédelmi küldetést látunk benne.

- Milyen szintre sikerült emelni a lábatlani kajak életet például a megyei kajak élet vagy az országos kajak élet tükrében?

- Lábatlan vízisport élete korábban is létezett, hiszen volt még a 70-es évek elején egy cementgyári csónakház, ahol elsősorban a dolgozók a nyári hónapokban lehetőséget kaptak a túrakajakok, evezősök használatára, szabadidejükben. Úgy is felfoghatjuk, hogy a kajakéletet több évtizedes csipkerózsika álmából ébresztettük fel, ami persze az aktuális gazdasági környezetben nem könnyű feladat. A megye szervezetei között a legszegényebben ellátott szervezetek egyike vagyunk így is, hogy a tíz év alatt nagyságrendeket fejlődtünk. Az elért eredményekről képet adhat az, hogy a Lábatlani Sirály kupán hét térségi egyesület versengett, akik közül a negyedik helyen zártunk, néhány ponttal lemaradva a dobogóról. Országos bajnokságokról az utóbbi években nem szoktunk hazatérni érem nélkül, a csapatok versenyében a kislányok egyik négyese évekig megtartotta a bajnoki címet. Összességében elégedettek lehetünk, de látni kell, hogy folyamatosan törekedni kell a fejlesztésre minden téren. A sportágra jellemző a legalacsonyabb szintektől, a legfiatalabb versenyzők képzésétől a profizmus és a céltudatosság, amivel nagyon nehéz lépést tartani.

- Te személyesen miért tartod fontosnak a fiatalság sportra nevelését?

- Van több bevált szlogenem, amit e kérdés felmerülésekor használni szoktam, csakúgy, mint minden sportnevelő. Az egészséges életről, a természeti környezetről, a közösség erejéről beszélünk, de szerintem most csak azzal foglalom össze, hogy a gyerekek, akikkel foglalkozunk – és akik foglalkoznak velünk – jobb emberek lesznek. Megbecsülik, értékelik azt az időt, amit együtt tölthetnek a természetben, önzetlenül örülnek egymás sikerének.

- Vannak-e problémái a lábatlani kajaksportnak, biztosított-e az utánpótlás, egyáltalán hányan kajakoznak ma a lábatlani gyerekek közül?

- Nagyon egyszerű volna azt mondani, hogy nincsenek problémáink, de ha a kérdés egyáltalán felmerül, már van is mit kezelni. Inkább onnan kezdeném, hogy a foglalkozásokon, ami korosztálytól, szabadidő- illetve versenysportolói jellegtől függően heti 2-4 alkalom, 40 gyerek vesz részt rendszeresen, ami a helyi iskolai létszám mintegy 10 %-a. Ez jó arány, de azért van még a létszámban lehetőség. Az utánpótlás toborzást mi az általános iskolában kezdjük, ami jól is szokott sikerülni, de mindig van néhány gyerek, akit más sportág csábít el, ami rendben is van így. A probléma mindig ugyanoda vezethető vissza: a működésre vonatkozó finanszírozás hihetetlenül nehézzé vált. Ennek persze az oka lehet minden fejlesztés, hisz amíg nem volt a parton az egyesület alkalmazásában három közfoglalkoztatott nyár elejétől az ősz derekáig, nem kellett nekik kesztyűt, vizet, fűnyíróba annyi benzint venni, a bérfinanszírozásról nem is beszélve. Amíg nem volt kisbuszunk, nem számított mennyibe kerül az adó, a biztosítás és az üzemanyag. Amíg nem voltak fejlesztési terveink, nem jutott eszünkbe, hogy mi a tervezés költsége. Szóval újra kiderült, hogy a terveink szárnyalnak, a bevételeink meg csak cammognak.

- Hogyan tovább, milyen következő célok várnak a megvalósításra?

- Minden pályázati lehetőséget próbálunk megragadni, így valósulhat meg évtizedekre előre mutató projektként az új csónakház, ehhez a Magyar Kajak-Kenu Szövetség támogatására számítunk. A parton egy nemzetközi szempontból is jegyzett vízitúra bázist szeretnénk kialakítani, ami a lehető legjobban kapcsolódhat a gyalogos, kerékpáros vagy akár a lovas turizmushoz is. Eszközparkunk bővítését és rendezvényeinket Leader vidékfejlesztési források felhasználásával tervezzük. Ezek várhatóan magával vonzanak még több érdeklődő gyereket, és olyan felnőttet, aki a kajakozásban- kenuzásban találja meg a saját szabadidő sportját. Ezek a fő vonalak, amiket szinte behálóz, körül ölel temérdek megvalósítandó kisebb cél, mint például a Duna-parti futó út szabadtéri kondi állomásokkal, vagy a strandlabda pálya.

- Végül: képviselőként hogyan tudod és kívánod a jövőben támogatni a lábatlani sportot, a lábatlani gyerekek egészséges életre nevelését?

- Képviselői munkám során mindig a legfontosabb céljaim között szerepelt a gyerekek sportnevelése, a sport hátterének megteremtése. Folyamatosan törekszem arra, hogy minél több időt töltsenek a srácok aktív mozgással a természetben. Azt mondhatom, hogy az eltöltött csaknem 10 képviselői évem során e téren nagyobb sikereket értem el, mint abban a kezdeti fő célomban, hogy munkám révén javuljanak Lábatlan útjai és járdái.

Naszák István


[ 2015.10.06. ]
MEGOSZTÁS:

Kapcsolódó képek
-