nyitólap
webtérkép
mailküldés
keresés
vissza a főoldalra
Ön jelenleg a Városlakóknak / Hirdetmények / Nemdohányzók védelméről oldalon áll
Városlakóknak
Feliratkozás hírlevélre
Eseménynaptár
vissza
december 2019
előre
Nemdohányzók védelméről
1999. évi XLII. törvény dohánytermék fogyasztásának és azzal kapcsolatos szankciók alkalmazásának egyszerűsített magyarázata

Nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény dohánytermék fogyasztásának és azzal kapcsolatos szankciók alkalmazásának egyszerűsített magyarázata
Tilos dohányozni – dohányzóhelyet sem lehet kijelölni:
1. közforgalmú intézmények (pl. étterem, bár, kocsma, posta, bevásárlóközpontok, mozi) zárt légterű helyiségeiben, (függetlenül attól, hogy a belépés esetleg feltételhez kötött, pl. zártkörű rendezvény)
2. munkahelyek zárt légterű helyiségeiben,
3. helyi közforgalomban közlekedő közösségi közlekedési eszközön, helyiérdekű vasúton, menetrend alapján belföldi helyközi közforgalomban közlekedő autóbuszon, valamint menetrend szerint közlekedő személyszállító vonaton, (pl. HÉV, BKV-, Volánjáratok, MÁV)
4. közoktatási intézményben, (pl. általános iskola, gimnázium)
5. gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézményben, (pl. bölcsőde, óvoda)
6. egészségügyi szolgáltatónál (pl. kórház, rendelő) és ahol eü. szolgáltatást nyújtanak (függetlenül az intézmény rendeltetésétől) beleértve az intézményhez tartozó udvart, parkot is, és minden ami az intézmény kerítésén belül van.
Nem szabad dohányozni – a kijelölt helyek kivételével – az alábbi helyeken:
1. közforgalmú intézménynek a nyilvánosság számára nyitva álló helyiségeiben,
2. közösségi közlekedési eszközön
3. munkahelyen,
4. közterületnek minősülő
- a gyalogosforgalom számára nyitva álló aluljárókban és egyéb, zárt légterű közforgalmú közlekedő összekötő terekben, valamint közterületi játszótereken, továbbá a játszóterek külső határvonalától számított 5 méteres távolságon belül,
- a közforgalmú vasúti létesítmények és pálya tartozékainak személyforgalom számára megnyitott területein, megállóban, várakozó helyen, illetőleg helyiségben, valamint nyílt légterű megálló, várakozó hely esetén annak külső határvonalától számított 5 méteres távolságon belül (ha a terület külső határvonala nem állapítható meg egyértelműen, akkor kijelölő táblától vagy más jelzéstől számított 5 méteres sugarú körnek megfelelő körzetben tilos dohányozni)
Jelölések:
A dohányzási korlátozással érintett, valamint a dohányzásra kijelölt helyeket, helyiségeket, valamint közterületeket felirat vagy más egyértelmű jelzés alkalmazásával - tűzvédelmi szempontú tilalom esetén szabványos tiltó táblával, illetve piktogrammal - szembetűnő módon meg kell jelölni. Nemdohányzó intézmények, nemdohányzó munkahelyek esetén a nemdohányzó intézménnyé/nemdohányzó munkahellyé minősítés tényét jól látható és egyértelmű felirat vagy jelzés alkalmazásával kell feltüntetni.
Dohányzóhely a közforgalmú intézmény bejáratától számított 5 méteres távolságon belül nem jelölhető ki, úgy hogy a dohányzóhely az egészségügyi szolgáltatást igénybevevők szokásos vagy szükségszerű útvonalától megfelelően elkülönül.
A szórakoztató, vendéglátó szolgáltatást nyújtó közforgalmú intézmények esetében a dohányzóhelyet a bejárattól számított 5 méteres távolságon belül abban az esetben lehet kijelölni, ha az intézmény területén a nyílt légterű dohányzóhely kijelölésének feltételei a bejárattól számított 5 méteres távolságon kívül nem állnak fenn.
A dohányzás megengedett dohányzóhely kijelölése nélkül is:
1. a dohánytermék kereskedelmi bemutatója céljából létrejött rendezvényen,
2. szállásszolgáltatást nyújtó intézmények kifejezetten dohányzóként kiadott és ekként megjelölt, zárt légterű szobáiban, feltéve, hogy más rendelkezés vagy tűzvédelmi előírás egyébként nem tiltja.
Zárt térben is lehet dohányozni:
1. büntetés-végrehajtási intézményekben a fogvatartottak - köztük a kóros elmeállapotúak - számára,
2. pszichiátriai intézetben a pszichiátriai betegek számára
3. a már működő szivarszobákban
Zárt légterű dohányzóhely kerül kijelölésre, a dohányzóhely nemdohányzó helyiséggel azonos helyiségben nem jelölhető ki. Zárt légterű dohányzóhely esetén a megfelelő légcsere feltételeit nyílászáró szerkezetekkel vagy egyéb műszaki berendezés felszerelésével biztosítani kell úgy, hogy dohányfüst a nemdohányzó helyiségekbe ne juthasson be.
A tulajdonos/fenntartó/munkáltató döntésétől függően:
1. Helyi önkormányzat rendeletében közterületet nemdohányzó közterületnek nyilváníthat.
2. Magánforgalomban közlekedő közösségi közlekedési eszközön (pl. taxi, bérelt busz) a dohányzóhely kijelöléséről az üzembentartó dönt.
3. Szórakoztató, vendéglátó szolgáltatást nyújtó közforgalmú intézmény üzemeltetője az intézményt nemdohányzó intézménnyé nyilváníthatja. Ebben az esetben dohányzóhelyet nyílt légtérben sem kell kijelölni.
4. A munkáltató a munkahelyet nemdohányzó munkahellyé nyilváníthatja. Ebben az esetben a munkavállalók az intézmény teljes területén nem dohányozhatnak beleértve pl. az udvart is. Munkáltató az ügyfelek részére továbbra is köteles dohányzó helyet nyílt légtérben kijelölni.
Intézkedések:
A rendelkezésre jogosult (az a személy, aki a közforgalmú intézmény feladatkörében jár el, valamint a közösségi közlekedési eszköz működtetésében hivatásszerűen közreműködik):
1. a jogsértés haladéktalan befejezésére köteles felhívni a jogsértőt
2. annak eredménytelensége esetén felszólítás a helyszín elhagyására
3. eljárás kezdeményezése. (Az első és a második pontban tett intézkedései alapján elkészített feljegyzés eljuttatása az illetékes hatóságnak, a bejelentés megtétele az intézkedésre jogosult hatóság felé.)
A közforgalmú intézmény belső szabályzatában meghatározott személlyel (ennek hiányában az intézmény vezetőjével, üzemeltetőjével, a rendezvény szervezőjével, közösségi közlekedési eszköz üzemben tartójával, közoktatási intézmény vezetőjével, illetve a munkáltatóval) szemben el lehet tekinteni az egészségvédelmi bírság kiszabásától, ha a rendelkezésre jogosult a dohányzásra vonatkozó korlátozást megsértővel szemben felhívási, felszólítási, elhagyásra felhívási, illetőleg eljárás indítási kötelezettségének bizonyíthatóan eleget tett.
Egészségvédelmi bírság
Egészségvédelmi bírság csak azon természetes személlyel szemben szabható ki, aki a cselekmény elkövetésekor 14. életévét betöltötte és saját jövedelemmel rendelkezik, melynek összege: 20.000-50 000.
Az Nvt. betartásáért felelőssel szemben 100.000-250.000.- Ft
Legalább 1.000.000.-, legfeljebb 2.500.000.- Ft az intézmény, szervezet, üzemeltető vagy gazdasági társaság tekintetében.
Egészségvédelmi bírság egyik fajtája a helyszínen kiszabott egészségvédelmi bírság: max. 30.000 forint (ha 30 napon belül befizeti, ellenkező esetben akár 50.000.- Ft is lehet).
Objektív, szubjektív határidők
Az egészségvédelmi bírság az eljárás lefolytatására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságnak a jogsértő magatartásról való tudomásszerzését követő 6 hónapon belül alkalmazható.
A jogsértő magatartás tanúsításától számított 1 éven túl egészségvédelmi bírság nem szabható ki Kivéve: ha a magatartás a jogsértő állapot fenntartásával valósul meg, mert ebben az esetben az elévülési idő a jogsértő állapot megszűnésének napján kezdődik.
Átmeneti rendelkezések
A hatóság 2012. január 1. és 2012. március 31. között az egészségvédelmi bírság kiszabását mellőzi, ha a hatósági ellenőrzés során megállapított, jogsértést megvalósító cselekmény miatt az Nvt. 2011. december 31-én hatályos rendelkezései alapján bírság kiszabásának nem lett volna helye.
Kapcsolódó szabályok
A társasházak és a lakásszövetkezetek esetében az alábbi szabályok lépnek hatályba:
- a tulajdonostársak összes tulajdoni hányad szerinti legalább négyötödös többségével megállapított házirend alapján tilos dohányozni a közös tulajdonban lévő zárt légterű épületrészekben, területeken, illetve helyiségekben.
- az összes lakásszövetkezeti tag szavazatának legalább négyötödös többségével megállapított házirend alapján tilos dohányozni a közös tulajdonban lévő zárt légterű épületrészekben, területeken, illetve helyiségekben.

Az egyszerűsített magyarázat letölthető formában (pdf)


[ 2012.01.04. ]
MEGOSZTÁS:

A törlés használata

A hozzászólás végén látható egy új gomb, mellyel a fórum önmoderálását szeretnénk segíteni. A moderálandó hozzászólás betűszíne pirosra vált a gombra kattintás előtt.

A törlés gomb segítségével bárki sértőnek jelölhet egy hozzászólást. A sértőnek jelölt hozzászólások kisebb betűvel látszanak, és halvány piros a hátterük. Ha egy hozzászólásra 4 törlési igény érkezik eltérő IP címekről, az automatikusan lekerül az oldalról, azaz moderálásra kerül. A gomb után látható számok az eddigi törlési igények számát mutatják a moderálási limithez képest.


Hozzászólások

Nincsenek még hozzászólások!
Kapcsolódó képek
-