nyitólap
webtérkép
mailküldés
keresés
vissza a főoldalra
Ön jelenleg a Városlakóknak / Aktualitások / Egészségügyi hírek / Kullancsenchephalitis oltás oldalon áll
Városlakóknak
Feliratkozás hírlevélre
Eseménynaptár
vissza
szeptember 2020
előre
Kullancsenchephalitis oltás
A kullancs által terjesztett két legfontosabb betegség, a vírus eredetű kullancsencephalitis és a baktérium által okozott Lyme-borreliosis

Lakossági tájékoztató


A kullancsok a fertőzést hordozó, vadon élő állatokról történő vérszívás során veszik fel a kórokozót, majd a következő fejlődési alak azt vektorként – újabb vérszívás közben – az emberbe juttatja. Az általuk terjesztett két legfontosabb betegség, a vírus eredetű kullancsencephalitis és a baktérium által okozott Lyme-borreliosis közös jellemzője, hogy állatról emberre is terjedő, úgynevezett zoonózisok. Epidemiológiájuk szoros kapcsolatban áll a kullancsok biológiai és ökológiai jellegzetességeivel.
A kullancs a vérszíváskor véralvadásgátló, érzéstelenítő és értágító hatású anyagokat tartalmazó nyálat juttat a sebbe. A kórokozók a nyállal, valamint a vér regurgitációjakor (a sebbe történő visszaöblítésekor) juthatnak be az emberbe. A kullancsencephalitis-vírus már röviddel a vérszívás megkezdése után, a fertőzött nyállal a sebbe juthat.
A Lyme-borreliosis esetében azonban az átvitel késleltetett, minél hosszabb idő telik el a vérszívás kezdetétől, a kórokozó-átvitel kockázata annál nagyobb, így a fertőzött kullancs 24 órán belüli eltávolításával az átvitel esélye minimálisra csökkenthető.
A nálunk előforduló, európai altípus okozta betegség a kullancscsípést követően, az esetek jelentős részében tünetmentesen, kisebb részében 7-14 napos lappangási idő után, enyhe betegségtünetekkel (láz, fejfájás, izomfájdalom, rossz közérzet, étvágytalanság, émelygés, hányinger, hányás stb.) zajlik le. Típusos esetben a kialakuló betegségre a kétfázisú lázmenet jellemző. A három-négy napig tartó 38-39 C-os láz a viraemia szakát jelzi, ami általános tünetekkel (pl. levertséggel, végtagfájdalommal) is jár, majd néhány napos láztalan szakaszt követően hirtelen magasra szökő láz és idegrendszeri gyulladásos tünetek (meningitis serosa, meningoencephalitis, encephalomyelitis, polyradiculitis) jelentkeznek. A betegség ilyenkor kórházi ellátást és esetenként intenzív kezelést igényel. A lábadozás 10-14 nap után kezdődik.
Legtöbbször teljes a gyógyulás, és csak néhányan panaszkodnak hosszabb ideig fejfájásra, álmatlanságra vagy aluszékonyságra. Súlyos esetekben azonban gyulladás, majd az idegsejtek károsodása következtében felső végtagi enyhe vagy részleges mozgásszervi bénulások is kialakulhatnak, sőt, a légzőközpont bénulása miatt halálos kimenetelű megbetegedés is előfordul.
Kinek javasolt a védőoltás?
• az endémiás területeken (Svédország, Finnország, Balti Államok, Németország, Csehország, Svájc, Ausztria, Magyarország, Szlovénia, Oroszország és Szibéria) huzamosabb ideig tartózkodók, kempingezők számára
• a foglalkozásuk körében veszélyeztetett személyek ( erdészek, favágók, vadászok, állatbefogással-, vagy növénygyűjtéssel foglalkozók)
Mit kell tudni a védőoltásról?
Az oltásokat (az első két adag mindenképpen) célszerű a kullancsok tavaszi aktivitása előtt, azaz télen, fertőzésveszély-mentes időszakban megkezdeni.
Magyarországon két oltóanyag van forgalomban.
Encepur Junior az 1 éves kortól betöltött 11 évesek, míg az Encephur Adult a 12 éves és idősebb személyes oltására ajánlott.
Az alapimmunizálás 3 oltásból áll. Az oltást követő 1-3 hónap múlva kell beadni a 2. oltást (a 2. adag előre hozható és beadható 2 héttel az 1. oltás után) és az ezt követő 9-12 hónap múlva a harmadikat. Amennyiben gyors védettség kialakítása szükséges, akkor a 2. oltást az elsőt követő 7. napon, a 3-at pedig az oltás megkezdését követő 21. napon lehet beadni. A 4. oltást 12-18 hónap múlva kell beadni. A védettség legkorábban a második oltást követő 14 nap múlva alakul ki. A védettség fenntartása érdekében az alapimmunizálás után az első emlékeztető oltás beadására három év múlva van szükség, ezt követően 49 éves korig ötévenként kell emlékeztető oltást adni, 49 éves kor felett az emlékeztető oltások beadása háromévenként esedékes.
Immunszuppresszív kezelés alatt, továbbá veleszületett, vagy szerezett immundeficiencia esetén az oltás hatásossága korlátozott, vagy kérdéses.
FSME-IMMUN Junior az 1-15 évesek, míg az FSME-IMMUN 0,5 ml a 16 éves és idősebbek számára ajánlott oltóanyag.
A védettség kialakításához 3 oltásra van szükség. A második oltást az első után 1-3 hónappal később, a 3. oltást a második oltás után 5-12 hónap múlva szükséges beadni. Amennyiben gyors védelem kialakítása szükséges, abban az esetben a 2. oltás az első után 14 nappal adandó.
Ha az oltandó személy immunkompetenciája csökkent vagy nem megfelelő, abban az esetben a 2. oltást követő 4-6 hét múlva egy újabb oltást kell adni. A következő oltás intervalluma változatlan, 5-12 hónappal az utolsó után. 70 évesnél idősebb oltása esetén ugyanez az oltási séma javasolt.
A hosszantartó védettség biztosítása érdekében 60 éves korig az első emlékeztető oltást a 3. adag után nem több, mint 3 évvel kell beadni, a következőket 3-5 évente. A 60 év felettieknek mindig 3 évente ajánlott az emlékeztető oltások beadása.
Az 1. oltás előtt vagy azt követő 2 héten belül történt kullancs csípése esetén az FSME egyetlen dózisától nem várható, hogy a betegség kialakulását megakadályozza. Ezen esetekben és korábban nem immunizáltak esetében ajánlott 4 hetet várni az első vagy második adag beadásával.
Kinek nem javasolt?
• egy évesnél fiatalabb korban
• súlyos tojásfehérje érzékenység esetén
Milyen oltási reakciók lehetnek?
• helyi bőrpír
• rövid ideig tartó láz
• fejfájás
Az oltás nem véd egy a kullancsok által gyakran terjesztett másik betegség, a Lyme-kór ellen!
A lakossági tájékoztatót összeállította: Dankó Andrea járványügyi felügyelő
A lakossági tájékoztatót jóváhagyta: Dr. Solti Hilda népegészségügyi osztályvezető
Esztergomi Járási Hivatal Járási Népegészségügyi Osztály

[ 2015.11.24. ]
MEGOSZTÁS:

Kapcsolódó képek
-