nyitólap
webtérkép
mailküldés
keresés
vissza a főoldalra
Ön jelenleg a Városlakóknak / Aktualitások / Önkormányzati hírek / Bontás helyett építeni szeretne a városvezető oldalon áll
Városlakóknak
Feliratkozás hírlevélre
Eseménynaptár
vissza
szeptember 2020
előre
Bontás helyett építeni szeretne a városvezető
A függetlenként induló Dinnyés István Gábort nagy többséggel választották a lábatlaniak polgármesternek.

Az eredmény nem okozott meglepetést, hiszen a Vértes Volán egyik volt vezetője ismert közéleti szereplő a város életében.

– Közel harminc évig dolgozott a Vértes Volánnál, most mégis váltott. Milyen belső indíttatásból döntött úgy, hogy elindul a polgármesteri címért?
– Azért ez nem volt hirtelen váltás, hiszen valóban harminc évig voltam a közlekedési vállalatnál, de közben 16 éven keresztül képviselőként a pénzügyi-gazdasági bizottságot vezettem a településen. Ez pedig az egyik legfontosabb bizottsága egy testületnek, és azt hiszem, hogy ezekben az években mindig jól felkészült tagjai voltak, akiknek nagy szerepe volt a testület döntéseiben. Idén a volt polgármester visszavonult, így nem azért indultam, hogy valakit leváltsak. Ezúton is szeretném megköszönni a város lakóinak, hogy lehetővé tették számomra, hogy a továbbiakban polgármesterként dolgozhatok a városért. A civil pályámon eltöltött évek elismeréseként megkaptam a Közlekedésért Érdemérmet, addig eljutottam, ameddig lehetett. Ám nagy változások következnek a közlekedési vállalatok életében és biztosan nem kap olyan fajsúlyos szerepet egy-egy megyei volán, mint ahogy eddig. Úgy gondolom, hogy most a szűkülés, leépítés időszaka következik, amiből szerettem volna kimaradni. Tehát én mindig építeni szerettem volna, a bontásban nem igazán kívánok részt venni.

Névjegy:
1956. április 13-án pénteken született Esztergomban.
1974-ben végzett az esztergomi Dobó István Gimnáziumban.
1980-ban a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen szerzett gépgyártás-
technológus mérnöki diplomát.
1980-tól a Vértes Volán műszaki fejlesztési előadója. A ranglétrát végigjárva később a vállalat vezérigazgató-helyettese lett.
1994-től Lábatlan képviselője, a pénzügyi bizottság elnöke.
2010-től Lábatlan polgármestere.
Nős, felesége háziorvos. Fia informatikus.
Hobbija a tenisz és a kirándulás.


– Azt nyilatkozta a választások éjszakáján, hogy nem lett volna csalódott, ha nem nyer. Miért mondta ezt?
– Azért fogalmaztam így, mert azt hiszem, hogy eléggé szerettek a kollégáim, a vállalat dolgozói és a vezetőtársaim is, így nyíltan megbeszéltük, hogy két variáció lehet. Az egyik, ha megválasztanak polgármesternek, és hétfőn nem a Volánhoz megyek dolgozni, a másik
esetben pedig nem választanak meg, és jövök az addigi munkahelyemre. Mindkét esetre vonatkozóan mindent leegyeztettünk, így tudatosan arra készültem, hogy senkit ne érjen meglepetésként az, hogyha én azon a hétfőn befejezem, vagy éppen folytatom a munkát. Ezért nem lett volna csalódás, ha nem nyerek. Igazából mindkét variációra fel voltam készülve, és felkészítettem a környezetemet is. Persze ha már elindul az ember egy választáson, akkor nyerni akar.

– Márpedig itt sokan indultak a polgármesteri posztért. Tiszta volt a kampány?
– Működtetünk egy fórumot, ahol jelentek meg olyan észrevételek, hozzászólások, amiknek egyáltalán nem volt ott a helye. De ettől eltekintve teljesen tiszta volt a kampány. Tehát a polgármesterjelöltekre, képviselőjelöltekre egy rossz szót nem mondhatok, és azt hiszem, a
város sem mondhat. Az alakuló ülésünkön máris foglalkoztunk az említett problémával, és máris hoztunk egy olyan határozatot, amiben megpróbáljuk ezt a fajta fórumozást a lakossággal moderáltatni.

– A település lakói nyilván gyakran szóba hozzák a lábatlani cementgyár sorsát. Mit hozhat itt a jövő, ha Nyergesújfalun felépül az új gyár?
– A cementgyárnak 2012 végéig van működési engedélye, addig is tervezte, hogy felépíti az új gyárat, mert utána itt nem termelhet. Ám van arra egy bizottság a cementgyár, az önkormányzat, és a helyi civil szervezetek tagjaiból, hogy a rekultivációt előkészítse. Mi mindenképpen azt szeretnénk, hogy a gyár helyén valamiféle iparvállalat, vagy ipari park legyen. Nekünk mindenképpen probléma az, hogy az ott dolgozókkal mi lesz, hiszen újabb munkanélküliekkel gyarapodik a város. Ugyancsak gond az, hogy a cementgyár egy jó adófizető volt, aminek az elvesztése természetesen hiányozni fog, ahogy a papírgyár esetében is.

– Jó, hogy szóba került, mert papírgyár sorsa szintén fontos kérdés.

– A papírgyárról annyit tudok elmondani, hogy a felszámolást követően is ipari területként szeretnénk működtetni. De tisztában vagyunk azzal, hogy itt egy olyan felszámolási folyamat van, ami a görög tulajdonos érdekeit védi elsősorban. Azt szeretnénk, ha ez egyszer értékesítésre kerül, akkor abba lehessen valamiféle beleszólásunk, hogy ki és milyen ipart hozhasson oda. Érdeklődők már vannak, de szakítani kellene a felszámolónak azzal a gyakorlattal, hogy egyben próbálja az egészet értékesíteni, mert így biztos, hogy nem fogja. Az idő múlik sajnos, és ez egyre rosszabb nekünk, de biztosan el fogunk érni ahhoz a ponthoz, amikor egy megfizethető, és a piac által elfogadott árat kérnek érte. Ez nem egy lefutott kör, a szomorú csak az benne, hogy nagyon lassan megy.

– Ha már épületekről van szó, amiket hasznosítani kell, milyen sorsot tud elképzelni a korábbi Petőfi-iskola épületének?

– A Petőfi-iskola épületével kapcsolatban – ez többeknek kampánytémája volt – én azzal tudok azonosulni, amit az előző testület elhatározott, és azt hiszem, ez az egyetlen lehetséges utunk van. Tehát olyan célra kell, hogy értékesítsük, ami egyrészt biztosítja a hosszú távú működését, másrészt annak a városrésznek valamiféle olyanfajta fellendülést biztosít, ami fölé még más dolgok is települhetnek. Gondoltunk sportcélú hasznosításra, volt olyan lehetőség, hogy ott egy kis foci suli lesz. Most pillanatnyilag ez nem aktuális, de nem lehetetlen. Tehát vannak ilyen elképzelések, és mindenképpen azt szeretnénk, hogyha hasznosulna, és mindenképpen szükségünk lenne arra a bevételre, amit ezért kaphatnánk. Az általános iskolák összevonása sikerült, de a pályázati sikertelenség miatt jórészt hitelből. Ezt vissza kell fizetni, ettől a tehertől szabadulhatnánk meg akkor, ha sikerülne valami közös, jó cél érdekében eladni.

– Közlekedési szakemberként hogyan látja az elővárosi vonatközlekedés megvalósítását a fővárosig?
– Városunkat annyiban érinti a kérdés, hogy az egyik újraindított vonal áthalad Lábatlanon. Az itt közlekedő járatok Esztergomig mennek, ezért Lábatlan területén kihasználatlanok, csak néhány utas veszi igénybe ezt a közlekedési módot, ugyanakkor azt látom, hogy Esztergom és Budapest között a vonatok zsúfoltak. Véleményem szerint az autóbusz járatokkal párhuzamos „kvázi” helyijáratos vonatközlekedésnek nincs létjogosultsága, hiszen az autóbusz megállók sokkal sűrűbben a településeken belül találhatók, de Budapestig közlekedő közvetlen járatra minden bizonnyal lenne igény.

– Ha már így szóba került a térség többi települése, itt aztán tényleg elengedhetetlen az együttműködés a fejlesztésekben. Milyen kistérségi, regionális tervek vannak?
– Tulajdonképpen két dologról beszélhetünk. Van egy hivatalosan meghirdetett kistérség, ami egészen Süttőtől Dömösig tart, és mondhatnám, tulajdonképpen a Duna-menti településeket fűzi fel, aminek a vezetője Esztergom polgármestere. Nyilván most nemsokára újra össze kell ülnünk, mert a szereplők részben változtak. Én azt hiszem, hogy ott eddig is sikerült megtalálni azokat a célokat, amiket érdemes közösen megvalósítani. Kiemelhetném az idősek jelzőrendszerét, ami nagyon népszerű és jól működik. A mikrotérség négy települése, azaz Bajót, Nyergesújfalu, Süttő és Lábatlan az elmúlt tíz évben is kiválóan működött együtt. A különböző szolgáltatásoknak más-más a gesztora. Én azt hiszem, hogy most már felismerték ezek a települések, hogy sokkal jobb közösen meghatározni azokat a célokat, amit el akarunk érni, nem pedig mindenkinek ugyanazt kell akarnia. Kedvenc ellenpéldám volt, amikor Süttőtől Dömösig mindenki jacht-kikötőt akart építeni. Elég érdekes lenne, ha a Duna partján 5 kilométerenként ilyen kikötők lennének. Ehelyett az a jó, ha meghatározzuk, hogy az az egy hol épüljön meg, de az tényleg jó legyen.

Takács Zoltán

Forrás: www.kemma.hu


[ 2010.10.27. ]
MEGOSZTÁS:

A törlés használata

A hozzászólás végén látható egy új gomb, mellyel a fórum önmoderálását szeretnénk segíteni. A moderálandó hozzászólás betűszíne pirosra vált a gombra kattintás előtt.

A törlés gomb segítségével bárki sértőnek jelölhet egy hozzászólást. A sértőnek jelölt hozzászólások kisebb betűvel látszanak, és halvány piros a hátterük. Ha egy hozzászólásra 4 törlési igény érkezik eltérő IP címekről, az automatikusan lekerül az oldalról, azaz moderálásra kerül. A gomb után látható számok az eddigi törlési igények számát mutatják a moderálási limithez képest.


Hozzászólások

Nincsenek még hozzászólások!
Kapcsolódó képek
-